Az a felfogás, miszerint a gyógyító erő az aromás növények illatában rejlik, az ókorban alakult ki, de a középkorban szilárdult meg teljesen, és hosszú évszázadokon keresztül meghatározta az emberek életét. Ez a magyarázata annak, hogy sokáig az orvoslás, az aromaterápia, a gyógyszerészet és a parfüméria egy és ugyanazon tudomány volt, nem váltak el egymástól egészen a modern korig.
De hogyan alakult ki ez a nézet a gyógyító illatokról?
Az ókori görögöktől tudjuk, hogy a betegség a levegő „romlásából”, szennyeződéséből ered, ami a pangó vizeknek, mocsaraknak legalább annyira „köszönhető”, mint a hulladékoknak, a bomló anyagoknak, állati és emberi tetemeknek. Ezek mind rohadnak, és bűzös szagokat bocsájtanak ki magukból, ami a levegőn át, az orron keresztül bejut az ember szervezetébe, megfertőzve a szerveket és a testnedveket. A nagy kérdés tehát az volt, hogyan lehet védekezni a romlott levegő ellen?
A válasz mintegy magától értetődő: az éghető aromák segítségével, mint a tömjén, a mirha, a fahéj, amik természetüknél fogva is tüzesek, és minőségüknél fogva pedig rothadásmentesek, vagyis képesek legyőzni a rohadást és az általuk kibocsátott szagokat.
Korabeli tudósok valamivel később ezt a tulajdonságot az összes aromás növénynél felfedezték, megfigyeléseik szerint nemcsak tisztítanak, gyógyítanak, és erősítik a szellemet, de javítják a szervezet védekező rendszerét, mivel elűzik a félelmet és a bánatot, ami egyébként kedvező táptalaj a megbetegedéseknek.
Az ókori ember is tudta, érezte, hogy a szaglás különleges érzékszerv, minden fizikai inger akadálytalanul a belsőnkbe hatol. A mai tudomány ezt úgy fogalmazza meg, hogy a szaglás kémiai, mivel a fizikai inger, maga a vegyület, ténylegesen és nem csak elektromos vagy egyéb jel formájában, közvetlenül bekerül a légzőrendszerbe. Ennek a hátránya, hogy így a rossz szagokat és ezáltal a betegségeket is magunkba szívjuk, előnye viszont, hogy ugyanezen az úton le is tudjuk őket győzni. Mivel az illat tartalmazza az anyag szubsztanciáját, így a testünkbe kerülve a növény esszenciája odaadja nekünk a szükséges orvosságot.
Évszázadokon keresztül tehát az emberek a növények illatát felhasználva kúrálták magukat, igen változatos illathordozók segítségével. Ha kíváncsi vagy, milyen eszközök segítették az illatos gyógyítást, akkor olvasd el a következő bejegyzést is:)
És ha még többet szeretnél megtudni a gyógyító illatokról, szeretettel ajánlom a most megjelenő könyvemet, amelynek címe: A láthatatlan gyógyító, az illatok terápiás ereje, tudománya és története. Keresd a nagyobb könyvesboltokban, az IndaPress webshopjában, vagy nálam is megvásárolhatod.